Talán ebben az évben a július repült el a leggyorsabban. Döbbenten látom a kis naptáramon, hogy ezen a héten már augusztus lesz, és összességében azt vettem észre, hogy az idei nyár egy szempillantás alatt véget is ér majd. Ha össze kéne szednem a havi történéseket és élményeket, akkor hosszassan mesélhetném mennyire fantasztikus hónap volt ez, ugyanakkor kicsit keserédes is, mert olyan dolgok történtek, amik egyszeriek és megismételhetetlenek.
Régen azért nem szerettem a nyarat, mert állandóan unatkoztam és mindig későbbi eseményekre vártam, amik szinte kivétel nélkül sosem valósultak meg. Mindig vártam a szeptemberre, a szülinapomra, a karácsonyra, az új évre, és hagytam elsuhanni mellettem az éveket, amik talán megannyi lehetőséget tartogathattak volna számomra. Idén valahogy máshogy tekintek erre az időszakra. Mindig egy hetes periódusban gondolkodtam és igyekeztem kihozni belőle a legtöbbet. Hétköznap általában dolgoztam, vagy mászkáltam, hétvégén pedig vagy koncerten, vagy buliban voltam, vagy hozzám jöttek át a barátaim.
Július a bevonzásé volt
Mikor írtam a júniusról ITT, akkor ehhez a részhez a bulizást tettem, és ezen a téren nem változott sok dolog. Ne úgy képzeljétek el, hogy hulla részegen fetrengtem a parkban és az életemről nem tudtam, hanem csak lightos baráti összejöveteleket és táncos estéket éltem meg. Most viszont inkább mást említenék fontosnak, ugyanis az univerzum valamiért csípett engem a hónapban és olyan dolgok történtek meg, amikre álmomban nem gondoltam volna.
Mindenféle részletezés nélkül elmesélem, hogy voltak olyan napok, amikor a barátaimmal ültem, és csak felkiáltottam random, hogy milyen vicces lenne, ha x vagy y megtörténne. Komolyan a legszürreálisabb gondolataim voltak, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy megtörténtek. Ismét új barátságokat kötöttem, új helyeken jártam, rendszerint olyan események következtek be, amiket már rég be akartam vonzani. Legyen szó a Fűvészkertről, Székesfehérvárról ami jövő hónapban esedékes, de már rég el akartam jutni és most derült ki, hogy mehetek. Ezek pedig csak egy része annak a sok hihetetlen történésnek, ami ebben a hónapban volt.
Júliusi ráeszmélések és problémák
Problémából kevesebb volt, úgyhogy talán ezzel kezdem és rövidre is zárom. Júniusra a viszonzatlan kedvességet és segítséget írtam, viszont ebben a hónapban ezzel nem volt gondom. Ami egyre inkább zavart, az én voltam, mert néha annyira szétszort vagyok és néha túlságosan képes vagyok elengedni magam. Persze azt azonnal megjegyzem, ha valamikor elmegyünk a városba vagy valahol összejövetel van, de azt nem, hogy kivel mikor és hol kell találkoznom. Kicsit azt érzem, hogy nem tudok koncentrálni, mert mindig keresem azokat az alkalmakat, amikor csak nem érdekel semmi, és jól érezhetem magam azokkal akiket szeretek. Ez persze szép és jó, de a való életben vannak kötelezettségek és dolgok, amiket sajna meg kell csinálni.
Ennek ellenére a havi ráeszmélésem kapcsolódik az első bekezdésemhez. Rájöttem, hogy rohadt ijesztő, de tényleg mindent be tudok vonzani. MINDENT. Valahogy a rezgéseim megváltoztak, mert már nagyon régóta nem volt kapcsolatom olyan emberekkel, akik nyomasztanak, vagy rosszul érzem magam velük. Akárhányszor új emberekkel találkoztam, mindenki kedves és érdeklődő volt, és hamar összhangban lettünk. Én iszonyat introvertált voltam régen, megannyiszor írtam róla, mégis néha azt érzem, hogy kifejezetten jó társaság vagyok és jól érzem magam másokkal. Nem is beszélve arról, hogy hatalmas igényem lett a barátaimnak a legkülönlegesebb estéket szervezni, így volt nálam a hónapban Tortilla, pizsi és rosé party.
Júliusban azt imádtam, hogy...
nem volt olyan mozgalmas, mint a július, de pont ez a chilles hangulat volt az, ami teljesen ellopta a szívem. Annyi szép emlékem van a hónapból, és annyira jól éreztem magam mindig, hogy kijelenthetem, hogy ez az egyik legjobb nyaram ever. Nem tudok egyértelműen semmit mondani, hogy miért, csak valahogy annyira balanszban vagyok, hogy mindent fantasztikusnak érzek.
Bármi történik velem, tudok örülni és hálát adni, még akkor is ha esetleg nem pozitív a dolgok kimenetele. Mert van olyan szerintem, hogy valami éppen akkor annyira jól jön össze, és ha meg akarjuk ismételni, akkor csak egy káosz lesz belőle. Ezért hálát adok azért a pillanatért, és véletlen sem követelőzöm vagy makacskodom az ismétlésért. Szóval csak nyugodt és meghitt hónap volt ez új emberekkel, új helyekkel. Annyira kiváncsi vagyok mit tartogat az augusztus.
Előzőleg azt írtam, hogy nem tudom mit tartogat a július, és kicsit visszaolvasva azt érzem, hogy semmi jóra nem számítottam. Az előző hónap kaotikus volt, néha nagyon összezavart és nem igazán tudtam merre induljak, most viszont békét és nyugalmat érzek, és ez igazából nem is lehetne jobb. Szóval augusztus, surprise me bitch!
Szép napot♥
