Mikor ezt a bejegyzést olvassátok, akkor már javában pakolászom, hiszen jövő héten pár napot Bécsben leszek, és elmondani nem tudom mennyire izgulok miatta. A budapesti fotózás után már tudtam, hogy a következő utam még kalandosabb lesz, és még csak nyár eleje van, bele sem merek gondolni mennyi minden várhat még rám. Na de térjünk vissza a jelenhez, hiszen arra gondoltam, hogy a következő bejegyzésemben alkalmatok nyílik picit jobban megismerni engem. Az About me menüben van pár alap infó rólam, de ez most egy személyesebb post lesz, amely picit kapcsolódik a rajzoláshoz is, de inkább engem veszünk górcső alá.
Miért választottam hivatásomnak a divatillusztrálást?
Erre egész egyszerű válaszom van, ösztönből tudom, hogy ezt kell csinálnom. Divattervezőként végeztem mint tudjátok, de már akkor éreztem, hogy ez nem az én utam, amikor a stílusbeli különbségeket éreztették velem pár évvel ezelőtt, így szinte nyilvánvaló volt, hogy a hazai divatszférát nem nekem találták ki. Egyedül akkor maradnék a szakmában, ha lehetőségem lehetne haute couture ruhákat tervezni, de ezeket a csodákat itthon lehetetlen megfizetni, úgyhogy pihentetem még a projektet. Az illusztrálás teljesen más, ott nincs rajtam a nyomás, hogy meg kell felelnem az aktuális trendeknek, konkrétan azt csinálok, amit akarok. Azt vettem észre, hogy egyre több embernek tetszenek a munkáim, és ezért azt érzem, hogy jó úton haladok a még nagyobb lehetőségek felé. Amúgy az illusztrálás szerelem, ez egyértelmű.
Mi inspirál a mindennapokban? Milyen az életem?
A legnagyobb inspirációm az ha hiszitek ha nem, ti vagytok. Annyi kedvességet, bíztatást és szeretetet kapok, amitől ha semmi kedvem asztalhoz ülni és órákat szenvedni egy rajzzal, akkor is nekiállok, és a végén nem bánom meg, hiszen remekül sikerülnek az alkotásaim. Természetesen mellettetek még számtalan dolog inspirál, legyen ez egy zene, sorozat, más művész, vagy város, a legapróbb dolgok is képesek hatalmas eredményekre sarkallni.
Az életem jelenleg fantasztikus. Rendelkezem kellő szabadsággal, ami megengedi számomra, hogy azt csináljak amit csak akarok, hiszen bízom a döntéseimben. Minden napom tele van pozitív mozzanatokkal, egy kedves levéllel, egy aranyos kommenttel, ami még többet és többet hoz ki belőlem. A legfontosabb az, hogy tudjam hol hibázom, hogyan tehetem jobbá, és ne elégedjek meg a középszerűséggel, minden nap fejlődjek valamiben.
A rajzolás mellett mit szeretek még csinálni?
Természetesen aludni nagyon. Két fajta ember létezik, az egyik, aki feleslegesnek tartja, a másik pedig aki évekig tudna aludni. Nálam megvan a funkciója, hiszen nélküle hulla lennék, azonban nagyon korán kelek, hogy minél több dolog férjen a napomba. A másik dolog amit még nagyon szeretek, az csak simán az egyedül bringázás. Ha van benne társam, akkor az is jó, de egyedül a gondolataimmal azért előnyösebb, mert csomó dologban belső párbeszédet folytatok. Ilyenkor picit letisztázom mi a fontos számomra, mi éri meg az erőbedobást. Újabban szeretek utazni, új emberekkel ismerkedni, és nagyon figyelek arra, hogy a komfortzónámon túl éljem az életem. Be kell vallanom egyre könnyebb, de nem mindig volt így.
Mi a legnagyobb vágyam a rajzolással kapcsolatban?
Ez lehet álszerény lesz, de nem vágyom hatalmas hírnévre, bőven elég lenne számomra annyi, ha csak tudnának rólam. Mármint ha ránéznek egy rajzomra, akkor azonnal mondják, hogy na ezt a Debreczeni Fanny csinálta. Persze egy online bolt alap, minél több projektben részt venni alap, nyilván jó lenne vele jól keresni, de már maga az az életérzés, amit ad, már azért is megéri. Menő olyan dolgot csinálni, amit annyira sokan még nem csinálnak, főleg olyan stílusban, mint én:D Innen üzenném a hazai magazinok szerkesztőinek, hogy szívesen illusztrálok felkérésekre;)
Mi volt a legszebb élményem mióta illusztrálok?
Rengeteg dolog történt velem 2014 óta, legfőképpen az, hogy végre kialakult a saját stílusom, amiben jól érzem magam, és amiért nem szégyenkezem. A legszebb élményem talán az volt, amikor a BIG-ben voltam előadni pár héttel ezelőtt, és őszintén láttam a diákok arcán, hogy inspiráció vagyok számukra, hiszen látták a régi rajzaimat, tudták honnan indultam. Ez a hosszú munka akkor ott ért be, mert a családom napról napra kapott képet arról, amit csinálok, de ők látták a változást. Én magam sem érzékelem mindig, de jó visszatekinteni egy picit azokra az időkre is, és bízom benne, hogy még ennél is jobb leszek később.
Mit tanácsolok azoknak, akik még kezdő rajzolók?
Elsősorban azt, hogy használják a közösségi médiákat, mert hatalmas szerepük van a mostani társadalomban. Nem azt mondom, hogy mindent ki kell tenni, de meg kell mutatni az embereknek, hogy ki vagy te, mit csinálsz, mit képviselsz. Fontos a self marketing meg minden, de annál nincs fontosabb, hogy tisztában legyél magaddal, a saját hiányosságaiddal, és ahelyett, hogy ezek miatt keseregnél, javíts rajta, és legyél jobb, mint tegnap. Egyszerűen ne félj kinyilvánítani az érzéseidet, vidd bele a munkádba, mutasd meg mi van benned, és ha ezt tényleg őszintén csinálod, akkor rengetegen magukra ismernek majd az alkotásaidban. Szerintem hülyeség zárkózottan és közömbösen állni az emberekhez amúgy is, mert akkor mások is így állnak majd hozzád, azonban ha nyitott, lelkes, kedves és segítőkész vagy, akkor ezt duplán kapod vissza.
Mit tanácsolok magamnak?
Fanny, ne gondolkozz, csináld!:D
Köszönöm, hogy elolvastátok ezt a mini kérdezz-feleleket, remélem bővebb képet kaptatok rólam, és sikerült jobban megismernetek! Abban is bízom, hogy tudtam másoknak is segíteni az elindulásban.
U.i.: Gyerekek, esküszöm fantasztikusak vagytok, egyre több szeretetet és bíztatást kapok, sosem fogom tudni eléggé meghálálni!♥ Annyira boldog vagyok basszus:D