Az első tavaszi kirándulás

2019/02/18

Írta:

 

Oké, nincs még tavasz, de láttátok milyen szépen sütött a nap vasárnap? Sőt egész hétvégén annyira mesés idő volt, ezért nyilván mehetnékem volt. A hétvégém nagyon jól alakult, azt hiszem minden szempontból kielégítő három napot zártam. Pénteken csajos pizsama partyval ünnepeltük meg a heti hajtás végét, szombaton egy shopping túrával enyhítettem az összetört szívemet, vasárnap pedig a legkedvesebb cimboráimmal csaptunk egy ádáz monopoly partyt. Mind a három nap annyira jól esett a lelkemnek, és azt hiszem bizton állíthatom, hogy nekem vannak a legkirályabb barátaim. Bár kaotikus volt a lelkiállapotom, és minden annyira összejött, nem szegte a kedvem egy kis kalandozástól. Nos, vannak napok és időszakok, amik megterhelik az embert, nekem pedig van bőven miben fejlődnöm, úgyhogy csak az volt a célom, hogy időt hagyva magamnak képes legyek kikapcsolódni. 

 

A továbbiakban inkább a képek dominálnak majd, ezért kevesebbet írok ebben a bejegyzésemben. Sokat gondolkodtam azon, hogy mit is hozzak ezen a héten, hiszen már lassan tíz nap telt volna el két írás között, úgyhogy most csak beszéljenek helyettem a képek. 

 

A Kopaszin már milliószor jártam, de azt hiszem örökké must visit lesz tavasszal. Kicsit sokan látogattak el a gátra, de szerencsére nem volt kellemetlen a tömeg. Először a sétányon mentünk végig, ahol a sziget csúcsánál megpillanthattuk a határtalan vizet. Imádom azokat a helyeket, ahol így végződik egy útszakasz, mert olyan, mintha a világ végére látogattam volna el. Persze ez így ebben a formában nem igaz, de mégis olyan. 

 

 

Természetesen nem maradhattak el a közös képek sem. Én nagyon szeretek a barátaimmal fotózkodni, mert bizonyos időközönként kinyomtatom őket, és felaggatom az ágyam fölé. Sokszor állok oda és nézem meg, hogy mennyi minden történt velem két év alatt, és azonnal visszajönnek az emlékek. Az egy másodperces videóim pedig hab a tortán, azt hiszem azt hatalmas élmény lesz visszanézni. Nos, tehát ők a barátaim, mármint egy pici része, de a crew fontos tagjai. 

 

 

Később visszasétáltunk a partra, ahol kiterítettük a Spongyabob monopolym, és erősen gondolkodom azon, hogy beszerzek egy újabb verziót a meglévő három mellé. Én imádom ezt a játékot, bár még soha nem nyertem benne, viszont vicces párbeszédek és hatalmas szivatások mellett a társaság mindig csillagos ötös. Szóval természetesen ismét legatyásítottak, de ezt már csak este tudtam meg, amikor a hideg miatt egy kocsmában folytattuk. A parton megnéztük a naplementét, ettünk egy csomó chipset, és persze nevettünk a nagy vereségeken. Mint már említettem, később vége lett a játéknak és még a maradék időben biliárdoztunk, én először pár hete játszottam egy buli előtt és nagyon megtetszett. Itt sem nyertünk, de már sokkal jobb volt, mint első alkalommal, és a meggyes sör kárpótolta a csapatomat. 

 

 

Tehát ez volt az első kirándulásunk tavasszal, és nem tudom ti hogy vagytok vele, de én nagyon örülök ennek a csodaszép időnek, rendesen érzem ahogy egyre jobban érzem magam a természetben. Persze estére kell a nagykabát, de ezek a napsugarak pont jókor jöttek! 

 

 

 

 

Please reload

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now