Mit is írhatnék a csodálatos októberről? Btw, nagyon vicces ez az időjárás így november elején, mikor konkrétan emlékszem, hogy tavaly ilyenkor majd megfagytam Budapesten és Szegeden is. Nos, október volt az utolsó hónapom az ötös személyes évemben (ha még mindig fogalmad sincs ilyenkor miről beszélek, akkor bizonyára nem olvasol eleget tőlem, de nem baj, majd segítek egy linkkel IDE kattintva), ami azt jelenti, hogy kilenc év múlva lesz megint ilyen kaotikus évem, szóval érzelmes búcsút vettem tőle. Ne gyere vissza olyan gyorsan.
Azt ugye írtam, hogy a szeptemberem nagyon tragikus volt. Valahogy abban a hónapban minden összejött, és ötletem meg igazán szép ábrándjaim sem voltak az őt követő októberről, de be kell valanom nagyon jól éreztem magam. Igazán semmi extra nem történt, csak valahogy több eseményen vettem részt, több emberrel találkoztam, szereztem új ismeretségeket, és talán igaz az, hogy az évem nagy plot twistje volt ez az utolsó ötös személyes éves hónap. Komolyan nagyon őszintén mondom, hogy erre számítottam.
Október a szociális életem fellendültetéséé volt
Amúgy van ilyen szó, hogy fellendültetéséé? Na mindegy. Ebben a hónapban tudatosan igent mondtam szinte mindenre. Azt ugye olvashattátok, hogy voltam márka prezentáción, bolt megnyitón, Blogger Daysen, buliztam és rengeteg időt töltöttem a barátaimmal. Azért szerettem volna a lehető legtöbbet kihozni a heteimből, mert valahogy megtanultam rugalmasnak lenni idén, és kiváncsi voltam mi lesz abból, ha egy hónapot Igenekkel töltök. Gondolom nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt mondom, hogy az egyik legjobb időszakom volt. Persze rengeteget dolgoztam és volt egy hét mikor abszolút sírásig gyötörtem magam, de megtanultam beosztani az időmet, és például november első hetét nagyon szépen összeszedetten küldöm. Szóval így általánosságban azon volt a hangsúly, hogy én merek-e belemenni ismeretlen helyzetekbe, vagyok-e olyan laza és rugalmas, hogy bevállalok mindent és még meg is adom az esélyét annak, hogy élvezzem is.
Októberi ráeszmélések és problémák
Igazán nagy problémák nem voltak. Jó az elején mikor nagyon kikészültem a határidős munkáktól akkor kicsit orrvérrzésig hajtottam magam és iszonyat stresszes voltam, de tanultam belőle. Főleg azt, hogy a munka magát rohadtul nem végzi el, szóval jobb, ha a lustaságomat visszaszorítom még ennél is jobban, illetve magamnak köszönöm meg utólag, ha valamit hamarabb elkezdek. Persze ehhez a Blogger Day-es élmények is kellettek, arról ITT olvashatsz.
Ráeszmélés volt talán az, hogy mennyire nem számít az idő a barátságban. Jelenleg nagyon sok olyan ember vesz körbe, és barátkozom olyanokkal, akikkel a 2018-as évemben ismerkedtem meg vagy lettem ismét jóban. Ez igazán azzal magyarázható, hogy hatalmas változáson ment át az életem egy év alatt, és talán a mostani emberek akik körülvesznek, hűen tükrözik a jelenlegi életemet. Mind egytől-egyig fantasztikus és értékes ember, szóval kicsit büszke is vagyok magamra, hogy lettem olyan személy, aki őket megérdemli. A régi barátaimat sem felejtettem el, szóval evidens, hogy ők mindig fő helyen lesznek a szívemben.
Októberben azt imádtam, hogy...
míg szeptemberben semmit, addig októberben mindent. Tényleg egy nagy csavar volt, hiszen én, aki régen idegen helyre nemhogy nem ment volna el, de még ki is akadt volna a gondolatától, hogy valaki képes elhívni oda, szóval én elmentem és jól éreztem magam. Valamint én, aki mindig félt új emberekkel barátkozni és nyitni feléjük, na én most egyre több új emberrel veszem körbe magam és jól is érzem magam tőle. Na és én, aki mindig otthon kuksolt és elvolt a saját világában, na én most aludni járok haza. Persze nem csak azért, mert annyira gazdag lenne a szociális életem, sokszor munka miatt vagyok ennyire távol, de igazából jó érzés ugyancsak ez is. Mióta a kutyusom sincs itthon, azóta kevesebb indokom van ide kötni magam, és bár hiányzik nagyon, de sokszor csak miatta nem mentem valahova. Nem tudom értitek-e.
Tehát az október nagyon adta, és ahogyan írom ezeket a sorokat én is érzem magamon, hogy valami megváltozott, mert sokkal lendületesebb és motiváltabb vagyok. Kellenek a szar időszakok, mert így intenzívebben élhetjük meg a jót is, és ezért én hálás vagyok, mert látom az élet szükséges hullámzását és nem balszerencsének fogom fel. Szerintem nagyon szépen kimaxoltam az ötös évemet, úgyhogy szia hatos, mutasd mit tudsz!
♥
