top of page

Kirándulás a Normafánál a leghavasabb napon

2017 hatalmas előnye az volt számomra, hogy új személyekkel vehettem körbe magam a már kialakult és számomra végtelenül kedves barátiköröm mellett. A moly.hu egy olyan közösség, amely alkalmat ad arra, hogy olyan embereket ismerj meg a könyvek által, akikkel azonos az érdeklődési köröd, hobbid, személyiséged és eddigi életed során szerzett tapasztalataid. Nálam abszolút az első számú közösségi oldal, sokkal jobban szeretem a facebooknál. Először Lillával, Ernával, majd Judittal találkoztam, akik mind emlékezetes napokat okoztak nekem. Még természetesen van egy-két olyan személy, akikkel szívesen töltenék el minőségi időt, de többjük külföldi magyar, ezért erre még várnom kell, de nem esik nehezemre.


Judittal most találkoztam először, és hova máshova mehettünk volna ezen a havas és hideg napon, mint fel a Normafára. Nem sokszor jártam ott, az én életemből a túrázás és kirándulás erősen kimardt, sajnos a családom nem tartotta ezt kedvező időtöltésnek, ezért csak a késői éveimben (mármint az eddigiekre nézve) kattantam rá a mászkálásra. A terv az volt, hogy először busszal felcaplatunk, majd elmegyünk a Jánoshegyi kilátóhoz, esetleg ha lehet akkor libegőzünk. Judit egy végtelenül kedves és érdeklődő lány, aki annyira feldobta a napom, hogy még a hét kezdetén is kitartott.


Normafán teázgatás, elvarázsolt erdőben baktatás


A Normafán legutóbb akkor voltam, amikor a nyár utolsó napját éltük, és tiltakozásképpen Dórival, Ágival és Andival még libegőztünk egyet. Bár nem sok különbség van az augusztusi és a szeptemberi meleg között, mégis fontosnak tartottuk, hogy még az utolsó szabadabb napot kihasználjuk. Télen még életemben nem jártam ott, és hihetetlen volt látni ahogy a hatalmas hóban ennyi gyerek és felnőt játszik, élvezi a vasárnapját. Azt sajnáltam csak, hogy a köd miatt nem láthattuk azt a lélegzetelállító tájat ami a Normafáról tárul elénk, viszont megvolt a várazsa annak, hogy kicsit mintha egy elvarázsolt erdőbe csöppentünk volna.



Én készültem, mert szeretek valami különlegességet csinálni mikor először találkozom valakivel, így itthon készítettem egy hatalmas termosz teát, és elvittem két bögrét magammal. Tudtam, hogy Judit nagy London fan, ezért neki betettem a még pár évvel ezelőtt szerzett Londonosat, én pedig ittam a szokásos pöttyös bögrémből. Isteni feelinges volt a hideg hóban meleg teát szürcsölni, és páran meg is kérdezték viccelődve, hogy forraltbor van-e benne, nos nem, az sajnos nem jutott eszembe. A tea, a szállingózó hó, a köd és a remek társaság annyira jó program volt, hogy bármikor rágondolok, instant vigyor terül szét az arcomon, mert talán ennyire télies téli napunk még nem is volt idén.




Irány a vár, illetve egy kis melegedő a Starbucksban


A Normafát végigsétálva sajnos nem jutottunk el a libegőzésig, mert az időjárás miatt le volt zárva, viszont megbeszéltük, hogy ha tavaszodik akkor teszünk még egy próbát. Gondolom nem meglepetés, hogy a kilátóig sem másztunk fel, mert a csúszós hó miatt nem szerettünk volna egy kellemes comb-nyak töréssel haza baktatni.


Másik remek ötletünk a Halászbástya és Budai vár körüljárása, ezért el is indultunk az irányába. Először a Halászbástyánál sétálgattunk, ami valami fantasztikusan szép volt. Ekkora hóban még nem jártam arra se, és meglepődtem mennyivel hangulatosabb így, mint nyáron. Tényleg kicsit Roxfortos, ahogyan a külföldiek mondják, hóban pedig még eszembe is jutottak a karácsonyi Harry Potter estek. Annyira jó mikor ezek a pillanatok csak úgy vannak, és van mit eltenni a későbbiekre. Tehát körbevideóztam és fotóztam mindent, hiszen annyira megszokott, hogy Budapesten élek, és sokszor nem is fogom fel mennyire szép ez a város. (Kár, hogy ennyire élhetetlen a rendszer miatt, de ez az én meglátásom)


Később mikor már kellően megfagytunk, beültünk a kedvenc Starbucks kávézómba, mert szinte az összes budapesti létesítményében voltam, de a Halászbástyánál található a kedvenc. Annyira gyönyörű a látvány onnan, hogy megéri felmászni a ,,hegyre". Én most egy fehér forrócsokit ittam, amit eddig még sosem vettem észre, mindig csak latteztam, de most kiszúrtuk és gondoltam megkóstolom. Isteni volt. Bárcsak lenne annyi pénzem és időm, hogy minden reggelem ott indítsam, de remélem közel vagyok ehhez az állapothoz!



Mihelyst felmelegedtünk és kellő energiánk lett, elindultunk a Budai várhoz, amit amúgy imádok, de már néha nem találok benne elegendő potenciált. Most azonban a hó borította felületeknek köszönhetően annyira hangulatos sétát tettünk, hogy bánom az előbbi mondatom, de tényleg ez a helyzet. Olyan képeket sikerült készítenem, amik visszaadják az igazi téli érzést, és bárcsak karácsonykor lett volna ennyire meghitt az időjárás, akkor talán az ember kedve is sokkal felszabadultabb lett volna. Minden esetre ez van, ezzel kell beérni és szerintem sikerül is néha. Inkább nem is mondok semmi mást, a képek magukért beszélnek.




Az eddig ismeretlen ház


Van egy utcácska pont a vár alatt, amiben van egy olyan lépcsőház, amit már kinéztem nyáron is. Nagyon jónak találom az ottani kialakításokat, mert van olyan emeletes ház, ahol egy U alakban helyezkednek el az erkélyek, és iszonyú hangulata van. Viszont a kedvencem egy üveges megoldású három emeletes ház, aminek igazi régies, amolyan ,,Futrinka utca" feelingje van, de persze ez nem éppen az, csak olyan. Értitek?:D Na a lényeg, hogy eddig csak szemeztem vele, de most bemehettünk mert nyitva volt az ajtó, és hatalmas élmény volt belülről is lefényképezni. Eddig nem volt kedvem Budán élni (pénzem se), de ha netán befutnék vagy ilyenek, akkor az első dolgom az lenne, hogy itt vegyek lakást. Remélem maga a lakrész is ennyire menő és nem csak illúzióim vannak.




A túra sajnos a végéhez közeledett, ezért el kellett búcsúznom Judittól, de elmondhatatlan jó napot töltöttünk a havas Budapesten, és remélem így, hogy már ide költözött, több alkalmunk nyílik összefutni. Jó érzés, hogy ennyire pozitív és energikus emberek vesznek körül, és minden alkalommal új élményekkel távozhatok haza. Fantasztikus nap volt, és remek képeket sikerült készítenem. Ha még lesz ilyen havas nap, akkor ne habozzatok és menjetek el a Normafára, mert megéri!


Judit fantasztikus blogja ITT érhető el, csekkoljátok!♥


Szép napot♥




bottom of page