Minden embernek megvan a saját kis szubjektív világnézete, a gondosan kialakított stílusa, dolgok, amelyek kedvesek neki. Röpke huszonhárom évem alatt annyi mindent felhalmoztam, gondolok itt tárgyakra akár, vagy élményekre, amelyek olyanná formált, amilyen jelenleg vagyok, és azt veszem észre, hogy már nem nagyon változom drasztikusan. Megosztom veletek melyek azok a dolgok, amik engem a leginkább jellemeznek, így egy képet kaphattok rólam, ha még eddig nem sikerült eléggé.
Személyiség
Ugye már említettem párszor, én skorpió vagyok, annak minden rossz és jó tulajdonságával. Alapvetően végtelenül álmodozó vagyok, hozzám a realista szemléletmód nagyon messze áll, nem is igazán szeretem magam körbevenni olyan emberekkel, akik kicsit sem nyitottak olyan dolgokra, amelyeket nem feltétlen látnak. Mindig azokkal jöttem ki maradéktalanul, akik elfogadták, hogy nálam az élet nem arról szól, hogy szenvedünk, meghalunk, csá, hanem vannak ennek nagyon tartalmas alternatív dolgai, amelyeket az ember vagy kutat, vagy nem. Szörnyen visszahúzódó vagyok, de nekem ez nem teher, mert itthon rengeteg lehetőségem van, és míg valaki minden nap menne valahova, addig nekem az otthon adja meg azt az izgalmat, hiszen minden, amit imádok csinálni, az belőlem származik, beszéljünk illusztrálásról, tervezésről, varrásról stb. Gondolom rájöttetek, introvertált vagyok. Mondanám, hogy igazi kis művészlélek vagyok, de kezdek rájönni, hogy nem feltétlenül van ez így, ugyanis a divaton kívül más nem érdekel, nem járok kiállításokra, untat minden, ami képzőművészet. Én inkább a személyiség és lélek boncolgatója vagyok:D
Stílus
Nincs kifejezett stílusom, általában a különlegesebb dolgokat szeretem, de ez nem egyenesen arányos a drága ruhákkal. Az a baj, hogy a fast fashion boltokban mindig ugyan azok mennek, rohadt drágám, és jobb ha elhiszitek nekem, összerakni egy-egy cuccot nem kerül annyiba, mint amennyiért adni akarják. Pl nekem a Háda egy valóságos kincsesbánya, mert sokkal színesebb, érdekesebb dolgok vannak ott, még akkor is, ha csak egy méret van. Szeretem a feketét a mintás dolgokkal kombinálni, jóban vagyok magammal, de érzem a testem lehetőségeit. Ha hozzám hasonlóan te is szereted a kicsit bohókásabb dolgokat, akkor ezt ajánlom, garantáltan nem mész haza üres szatyorral. Nagyon szeretem a minták kombinálását, nyilván ebben kell, hogy legyen egy egészséges balansz, nem mondom, hogy mindenhol lenne ennek helye, de szerintem izgalmas lehet, ha az ember tud több variációban gondolkodni. Én szeretem a mély, tompa színeket a nagyon ragyogó árnyalatokkal keverni, de mellé sötét, fekete nadrágot tudok elképzelni. Cipőben pedig abszolút a kényelem a szempont, szóval én egy magassarkú csizmában is szédülök, és szétmegy a lábam, úgyhogy én nem lennék jó kicsinizendő alany:D
Célok
Mint sok embernek, nekem is rengeteg álmom és célom van. Eddig nagyon féltem elindulni, mert az volt bennem, hogy nincs kellő pénzem és kitartásom, de mióta többet foglalkozom magammal és azzal, hogy én milyen szerepet képviselek a körforgásban, azóta rájöttem, hogy én nem a megalkuvó típus vagyok, illetve nem szeretnék az lenni, hanem inkább olyan ember, aki képes nagyot álmodni, és van olyan hülye, hogy kockáztat. Lehet sokan furán néznek rám emiatt, de most komolyan, mi veszteni valóm lehetne? Szóval jelenleg sok dolog van a fejemben, amiket már kezdek helyre tenni. Eddig az volt bennem, hogy áh én nem leszek ruhatervező, mert sok a nyomorék és csak belém rúgnának, de kezdek rájönni hogyan érdemes játszani, és miért kellene nekem letennem erről csak azért, mert egy-két ember imád okoskodni? Szóval nem, nem leszek megalkuvó:D Az illusztrálás még mindig a szerelmem, egyértelműen ebből a legjobb szeretnék lenni, ami valaha lehetek. Szeretnék utazni, New Yorkba menni, és nem tudom hogyan vagy mikor, de rajta vagyok a dolgon. Szeretnék feleség lenni, nem azért mert mostanában divatosabb férjhez menni, hanem mert én megtaláltam az igazit, és ezt onnan tudom, hogy kurva nehéz kapcsolatban élek, de mégsem érdekel, mert nem a kirakat miatt vagyok valakivel, hanem mert olyan Ő amilyen. És szeretnék még több kutyát.
Tervezői szemlélet
Mivel maga a ruha elég nagy szerepet játszik az életemben, ezért erre kitérek azért. Úgy maga az öltözködés nem igazán érdekel, tudnék stylist lenni ha nagyon akarnék, de szerintem nálam sokkal jobb szakemberek vannak. A ruha maga mint művészeti alkotás érdekel, szeretem, ha van mit nézni rajta, felfedezni az apróbb dolgokat, éppen ezért én nagyon haute couture-ben gondolkodom, ami szerintem a divattervezés Mekkája. Szörnyen nehéz, nagyon időigényes, hihetetlen akaraterő kell hozzá, de sokkal jobban szeretem az utcai viseletnél. Mint képi megjelenésben, mint kivitelezve ezzel képzelem el a "karrierem" és megint csak nem tudom hogy, vagy mikor, de így szeretném. Mindig magam gyöngyöt fűzve egy csodaszép kanapén képzelem el magam egy szép kis boltban, ahol csillogó gála ruhák vannak. Komolyan ha ezt csinálhatnám, többet nem lenne semmi bajom. A minimal megoldásokat éppen ezért nem szeretem, utálom.
Adás
Ugye vannak a dolgok, amelyeket én szeretnék kapni az élettől és az emberektől, illetve azok, amelyeket én tudnék, vagy tudok adni az életnek és az embereknek. Igyekszem mindenkihez kedvesen és empatikusan hozzáállni, mert nekem is sokkal jobban esik, ha a kis félelmem ellenére mások tárt karokkal várnak egy beszélgetésre, és ha van valami, amit mindenképpen szeretnék, az az, hogy hozzám nyugodtan jöjjenek az emberek. Bárkit meghallgatok, igyekszem a saját módomon segíteni, de hangsúlyozom, hogy én nem vagyok az, aki csak a kézzelfogható dolgokat értékeli. Mellesleg, ha több pénzem lenne, akkor adakoznék már most, és kívánom, hogy később tényleg rendszeresen tudjak némi összeget adni menhelyeknek, gyerekeknek, olyanoknak, akik betegek, bántották őket, a szüleik lemondtak róla.
Ezek voltak azok a dolgok, amik szerintem fontosabbak velem kapcsolatban:) Ha hozzám hasonlóan te is rendelkezel ezekkel a dolgokkal, akkor fogadj el tőlem egy baráti pacsit:D
