Elérkeztünk a legutolsó feladathoz, sés nem véletlen hagytam ezt utoljára, mert egy filmet megnézni nem mindig fér bele az ember idejébe, főleg ha non-stop döglik a szabiján és simsezik. Azonban most sikerült megnéznem, és bevallom őszintén, ha nem Gergővel néztem volna, akkor lehet semmit nem értek belőle.
3. Ha még nem láttad, nézd meg az Éjfélkor Párizsban c. filmet – az egyik kedvencem, aztán Ãrd meg, hogy tetszett! Ha már láttad, akkor is Ãrd meg, hogy tetszett!
Nem vagyok jó irodalomból, bár gimiben meglehetÅ‘sen szerettem. Sosem voltam jó magyarból, vagy úgy eleve bármibÅ‘l, ami nem rajz vagy ilyesmi. Szóval nekem mondanak azok a nevek valamit, mint Fitzgerald és Hemingway, de nem mondanám, hogy túl sok minden jut eszembe róluk. Azonban akkor most lelövöm a poént, nekem nagyon tetszett a film. Nem nézném meg újra, mert kicsit néhol unalmasnak és vontatottnak éreztem, de amint rájöttem mi a történet és mi folyik itt, onnantól nagyon figyeltem és élveztem. Imádom a húszas éveket, már csak viselettörténeti szempontból is úgy gondolom, hogy ez a 20. század egyik legizgalmasabb korszaka, és mivel most ezt az új divatot éljük a Nagy Gatsby kapcsán is, Ãgy abszolút felkeltette az érdeklÅ‘désemet az egész. ElÅ‘ször az jutott eszembe, hogy Rachel McAdams kurvára idegesÃt. Nem Å‘ tehet róla, hanem a szerepe, mert akármennyire erÅ‘s és temperamentumos valaki, egy férfivel nem viselkedünk Ãgy akkor sem, ha az egy nyámnyila is. Ha még nem néztem volna filmeket tÅ‘le, akkor most örökre megutálnám, mert ez a szerep katasztrófa, de mivel szinte mindenhol elÅ‘fordult már (ultimate romantikus dráma királynÅ‘) Ãgy igazából megszoktam. Ezt a nÅ‘t szÃvesen kihagytam volna belÅ‘le, vagy eleve ezt az Inez szálat, de akkor ugye nem lenne pár szálnak súlya. ElÅ‘ször nem értettem hogy keveredik össze a 21. század a korábbival, de aztán rájöttem, mikor olyan emberek jelentek meg, mint DalÃ. Az azért furcsa lenne most:DD Mivel az Ãrókról sokat nem tudok, Ãgy a festÅ‘knél "éltem ki" magam, de ez erÅ‘s túlzás, mert bár mióta eszemet tudom művtörin élek, nem vagyok nagyon nagy festészet rajongó. Viszont Chanel és Dior szatyrok láttán már meglágyult az én szÃvem is (bár több ilyen része is lett volna).
Az tetszett benne, hogy szÃnes volt, szÃnes emberekkel, akik nagyon sokat tettek le az asztalra, és kicsit mintha betekintést nyertünk volna az alkotásaik kulisszatitkaiba. Azonnal leesett Vivi miért szeretheti, és GergÅ‘t is elnézve egy irodalom kedvelÅ‘nek ez egy nagyon kis jópofa film lehet, szóval sajnáltam, hogy én magam nem tudok annyi háttérsztorit, mint akár Å‘k, de egy sima földi halandónak is egy kedves film lehet, mert nagyon jó poénok vannak benne, és nem ez az undorÃtó amerikai, vagy éppen totál unalmas humor van benne.
Miért nem nézném meg újra? Csakis azért, mert hosszú volt, és nem volt meg mindig az a visszafolytott lélegzetes izgulás. Mentek az események, szépen rendben folyt a sztori, de nem éreztem azt a katarzist. Ja és Inez...
Köszönöm a kihÃvásokat és a kérdéseket, nagyon izgalmas volt, és remélem lesz még folytatása, mert ahogy nézem sikerült mindkettÅ‘nknek újat mutatnia a másiknak:D Ha még nem tettétek volna nézzetek be Vivihez, ahol Å‘ teljesÃtette az én kihÃvásaimat. Katt IDE.
