Az embernek mindig vannak olyan dolgai, amelyekre szívesen spórol, szívesen költ, és időt, erőt nem kímélve véghezviszi azokat az álmait. Én mindig szerettem volna világot látni, utazni, de legfőképpen tapasztalni, mert tudom jól, hogy Magyarország nem azok közé tartozik, ahol az ember akkora élettapasztalatokat tudna szerezni. Már megszerettem Budapestet, a helyet, ahol élek, de összességében azt gondolom számomra kicsit kicsi ez a hely, és nagyon reménykedem benne, hogy egy szép napon egy másik országban is elkezdhetem az életem. Egyedül nem mentem volna el, hiszen ha igen, akkor már megtettem volna, de szerencsére találtam egy megfelelő társat a kalandozásokra. Sok helyen jártam már, pár helyre vissza is mennék, viszont rengeteg olyan van, ahol még nem jártam, de nagyon szeretnék. Alapvetően én a hidegebb időjárást kedvelő lányok körébe tartozom, nem lehet engem elcsalogatni a perszelő napos, homokos partokra, de ha egy kellemes városnézésre invitálnának meg október végén, akkor szó nélkül belemegyek. Nekem a kényelem nagyon fontos ha utazásról van szó, éppen ezért mindenféle gátlásosságom miatt jobban szeretem a réteges öltözködést, és ha nyáron mennék valahova, akkor hosszabb nadrágban nem is bírnám a napon. A napozás nekem ismeretlen fogalom, egyrészt nem tudom mit lehet azon élvezni, ha valaki cigánybarnára sül, másrészt unalmas és időrablás, sokkal jobban szeretem a fehér kis alaptónusomat. Szóval mindezek ismeretében választanék egy borongósabb, esősebb helyet, ahol biztosan jól érzem magam.
Anglia
2005-ben és 2011-ben voltam Angliában egy iskolai utazás keretein belül. Első alkalommal utáltam az egészet, és nem is tudtam felfogni mi történik velem, de tizenhét évesen már voltam annyira tudatomnál, hogy lássam mennyire csodálatos világba csöppenek. Nálam ez örökre az első helyen fog állni, hiszen imádom az angol kultúrát, a mentalitást, az apró ridegséget, de mégis a lelkesedést az élet iránt. Teljesen más ott minden, és nem azt mondom, hogy a kerítés kolbászból lenne, hanem azt, hogy a közhangulat annak ellenére, hogy rengeteg a bevándorló, nem annyira elfajult, mint itthon. Nekem az itteni hangulat már nagyon sok, és bevallom idegen is.
Anglia egy gyönyörű hely, Brightonban, Portsmouthban, Londonban és Canterburyben jártam, és mind közül Brighton az, amit azóta is állandóan emlegetek. Ez a hely a part mentén található, akár csak Portsmouth, de összességében nem olyan modern, mint az utóbbi. A móló, a kaszinó és az akvárium tökéletes program egy utazásra, a parton található kis színes faházak pedig amolyan brightoni sajátosságok. Remélem hamarosan ismét vissza térhetek oda, mert csodálatos atmoszférával van megáldva, amivel azonnal belopja magát az ember szívébe.
London az London. Évekig szerettem volna ott élni, de rájöttem, hogy számomra túlságosan nyüzsis hely, ennek ellenére, ha véletlen valaki felajánlana egy Csengetett Milord? házat, akkor nem utasítanám vissza:D London egy olyan hely, ahol szabadon élhet az ember. Senki nem nézi ki sehonnan, teljesen mindegy mit veszel fel, milyen a hajad, mit képviselsz. Tolerancia van és megértés. Talán ez tetszik benne.
Canterbury egy igazi középkori hely, középkori házakkal és nevezetességekkel, de azért az egyik kis házban ki van alakítva egy Starbucks, és a többiben sem csak lakni lehet, megannyi édességbolt és szuvenír árus található ott. Ott láttam először skót szoknyás embert, noha tökre nem Skóciában található, itt is keverednek a hagyományok. Meseszép az egész, egyáltalán nem olyan modern és nem haladt előre a korral, de szerintem éppen emiatt izgalmas, és ha valaki odamegy, biztosan valami csodálatos nyugalom szállja meg.
California
California álmaim ne továbbjainak egyike. Egyértelműen más közeg, mint bármeny európai ország valamelyike, ez már az igazi Ámeriká. Sosem vágytam annyira New Yorkba, Floridába, vagy San Francisco-ba, helyette ez a király hely hívogatott mindig. Ez az igazi Carpe Diem. Nem tudom az itteni emberek szenvednek-e valamiben, mert látszólag hatalmas élet lehet itt, boldogság, szánsájn. Azért tetszik nagyon ez a hely, van egy kultúrája, rengeteg a gördeszkás, és nagyon sok a street art művész. Az emberek lemennek a beachre, a pálmafák tövében chillelnek, esznek egy kis Dunkin fánkot, és jól elvannak. Na jó, lehet itt is van szegényebb rész, de mégis a hangulata annyira laza és menő. Californiát úgy egy az egyben átutazgatnám. Nem tudom van-e menőbb hely nála, hiszen a filmgyártás is itt folyik nagy részben, a sztárok is itt laknak, hihetetlen sokszínű a kultúra, és mivel Amerikáról beszélünk, biztos vagyok benne, hogy sokkal magasabb szinteken alkotnak és élnek itt az emberek, nem olyan korlátoltak, rengeteg lehetőségük van kitűnni valamiben. Míg New York nekem kicsit az a nagy betűs City, addig ez a nagybetűs Beach. Már ha ennek van valami értelme:D One day..
Svédország
Ha ezt így be lehetne táblázni, akkor Angliába ősszel, Californiába nyáron, Svédországba pedig télen mennék. Nem jelenti azt, hogy nagyon hideg tél nem tud lenni Magyarországon is, de pont egy olyan képet kerestem, ami leírja, milyen télre vágyom. Nos mindig átsiklunk az északi országokon, nagyon kevesen vágynak fel, igazából megértem, de nekem mindig a hidegebb országok voltak a kedvenceim, és szerintem itt olyan telem lenne, amilyen még a Trónok harcában sem. Nos ha ebben nincs is igazam, de abban egyetérthetünk, hogy csodálatos tájak vannak Svédországban, kezdve az igazi nagyvárosoktól, az eldugott kis halásztanyákig. Én nagyon szeretnék egy olyan utazáson részt venni, ahol csak egy takaros kis házikóban kávét szürcsölve nézem a hulló havat, majd felkapom a pufajkámat, és kimegyek beszélgetni a szarvasokkal. Turista csalogató, nemde? Mindenesetre egy "cozy" telelés erejéig szívesen elutaznék ide, biztos vagyok benne, hogy hatalmas élmény lenne. Itt nem zavar senki, nem kell a munkára és a mindennapi akadályokra gondolni, csak élvezni a kis szabadságot és a nyugalmat. Csodálatos lehet.
Ennyi lenne egy szuszra ez a kis lista, természetesen még rengeteg hely van a tarsolyomban, amelyekről szívesen álmodozom, míg végül el nem jutok oda. Remélhetőleg egyszer már úgy írhatok róluk, hogy érintették a lábaim az álomhelyeim talaját. De addig élvezem a mostani 15°C-ot. Nyáron.
