Ez a levél nem a saját ötletem alapján született meg bennem, de hihetetlen jó kezdeményezésnek tartom, és szívesen vágtam bele. Ugye az előző posztomban már olvashattátok a történetem, és azt gondolom ez egy nagyon szép folytatása lehetne ennek a sorozatnak. A WMN oldala tette ki ezt a cikket, amit IDE kattintva olvashattok el, pár nő olvassa fel a leveleiket, és a végén nálam eltörött a mécses. Furcsa látni, hogy nálam picit idősebbek mennyire ugyan azt élték át, hiszen sokunk szenvedünk a társadalom undorító viselkedése miatt, néha a végletekig elmenve bántanak minket. Felnőtt korban látja az ember, hogy mennyire semmiség egy gyermekkori bántalmazás az osztálytársaik által, ám akkor ez hatalmas probléma volt. A levél lényege az, hogy a felnőtt énünk bátorítsa, lelket öntsön fiatalkori önmagunkba, és bár nyilván nem ér célba, hiszen azért időutazók még nem vagyunk, sok gondot rázhatunk le a vállunkról. Nos ez az én levelem.
Szia Fanny! Biztosan csodálkozol, miért írok most neked, de hidd el, jót fog tenni a jelenlegi lelkednek. Te éppen tizennégy éves vagy, én pedig hamarosan huszonhárom, ami nem tűnik nagy különbségnek, mégis elképesztően sok minden történt.
Most azon aggódsz, hogy hogy éld túl az általánost, hogyan menekülj meg a sok piszkálódástól, és hova bujdoss a folyósón, ha szembe jönnek a bántalmazóid. Azt gondolod, hogy valami nem oké veled, nem vagy olyan szép és nem vagy olyan értékes, mint a menő lányok. Elárulok egy titkot. Húsz éves leszel, és megfordul veled a világ. Addig is rengeteg barátot szerzel a középsuliban, ahol elfogadnak olyannak, amilyen vagy, és te is maradéktalanul toleráns vagy mindenkivel szemben, viszont az életedbe lép majd valaki, aki nemcsak megfogja a kezed és felemel, hanem segít téged az utadon, kitartást nem sajnálva melletted áll minden pillanatodban. Nem miatta leszel valaki, hanem saját magad miatt, csak éppen felrángat, ha elesel, mint ahogyan amúgy is szoktál.
Ne aggódj azon, hogy mi lesz belőled, a tehetségedre többen is felfigyelnek, és azért leszel más, mint a többiek, mert szenvedéllyel űzöd a hivatásod, és bár most még nem akarsz művészeti suliba menni, a sorsod az, hogy ruhákat tervezz és alkoss meg, és ezt az utat meg fogod találni. Szép leszel, kedves és segítőkész, pont a sok rossz miatt, megerősödsz, mert legbelül tudod, hogy nagy tetteket fogsz végrehajtani. Lesznek, akik majd le akarnak beszélni dolgokról, lesz olyan, aki megaláz és a földbe tipor, de egyet sose felejts el, ez nem azért van, mert semmit nem érsz, hanem mert le akarnak húzni egy olyan szintre, ahol nem tudsz tündökölni. Ne hagyd. Te sokkal többet érsz, sokkal magasabb szinten éled az életed, és senki nem lehet olyan jó abban, amit csinálsz, mint te, mert benned van az elhivatottság, ami meg is hozza a gyümölcsét.
A fiúk terén nem leszel szerencsés, bocsi, hogy ezt mondom, de rengeteget fogsz sírni éjjel a kis párnácskádba, de ez mind azért van, mert végül jönni fog Ő, aki mindenben melletted áll, és sosem hagy egyedül a rossz benyomásaiddal. Persze minden kellemetlen kalandot meg kell élned, néha azt gondolod ez egy karmikus sorscsapás. Foglalkozz sokat a lelkeddel, élj spirituális életet, fejleszd a személyiségedet, és leld meg a lelki békédet.
És, hogy velem most mi van? Képzeld átváltottam egy egészségesebb életmódra, imádom a zöldségeket, amit te most tuti nem hiszel el, mert képtelenség volt ez akkoriban, de a töltött padlizsán belopta magát a szívembe. Boldog vagyok, mert megtaláltam azt, amit mindig is csinálni akarok, szeretem magam, és nem érdekel más véleménye, mert tudom azt, hogy ki vagyok valójában, és mit képviselek. Tarts ki, csak pár év, és megtapasztalod, amit mondok. Mindent csinálj úgy, ahogy most, legyél olyan, amilyen, és tied lesz a világ.
Amúgy azon gondolkozol, hogy türkizkék legyen a hajad. Nos, az lesz, és nagyon menő leszel a gimiben.
Szeretettel gondolok rád, és alig várom, hogy kinyíljon előtted a világ! A felnőtt Fanny
